Története:

Az aszkorbinsav név eredete az „a-„ fosztóképző és „scorbuticus” (=skorbut) szóból jön, mivel a molekula hiánya az emberi szervezetben skorbuthoz vezethet.

A leírások alapján a C-vitamin hiánya által kiváltott skorbutot is ismerték már az ókor orvosai: Hippokratesz, Aretäus, Plinius és mások. Az ízületi és izomfájdalmakkal, bőr- és fogínyvérzésekkel, fogínysorvadással, végtagbevérzésekkel, fekélyekkel, gyomorpanaszokkal, gyengeséggel és kimerültséggel járó skorbut Július Caesar légióiban is súlyos veszteségeket okozott.

A vikingek is „találkoztak vele” hosszú tengeri útjaikon, sőt a skorbut szó is valószínűleg viking eredetű: a skorbutban szenvedő normann hajósok a testükön jelentkező fekélyeket bjur-nak nevezték, melyekből, ha kifakadtak, a zsíros tejhez hasonló, sűrű skyr váladék ömlött ki ebből alakult ki a betegséget jelölő skyrbjur, mely az észak-német tengerpartokon, az Elba torkolatvidékén a keményebb hangzású, német Schorbock kifejezésre módosult, ami aztán skorbutként terjedt el. A skorbut különösen a középkorban és az újkorban szedte áldozatait, amikor a városokban télen nem jutott elég zöldséghez és gyümölcshöz a lakosság, vagy a hónapokig tartó tengeri utazások alatt hiányoztak az étrendből a friss, zöld növények.

Vasco de Gama, Kolumbusz, Magellan és James Cook a felfedezőútjaikon főként a skorbut miatt vesztették el tengerészeik nagy részét. A skorbutot ráadásul ragályos betegségnek tartották, és „tengeri pestis”-ként is emlegették. Tapasztalataik alapján a tengerészek használtak először tudatosan friss, zöld növényeket, gyümölcsöket, zöldségeket vagy ezek kivonatait a skorbut ellen. Ilyen volt pl. hagyma, melynek fogyasztása megakadályozta a hajókon a skorbut kialakulását. 1536-ban a francia Jacques Cartier a kanadai Szent Lőrinc folyón hajózva a quebeci indiánoktól tanult fenyőtűleveles főzettel gyógyította skorbutos tengerészeit. 1601-ben az angol Sir James Lancaster admirális elrendelte, hogy az Indiába hajózó angol kereskedelmi flotta hajóin a tengerészek naponta 3 kanál citromlevet kapjanak a skorbut ellen.

Ezt a gyakorlatot később a holland hajók is átvették a 17. században. 1737-ban Johann Kramer osztrák katonaorvos a háborús hadjáratok alatt jelentkező skorbut ellen leveles zöldséget és bizonyos gyümölcsfajtákat, főként citromot és narancsot vagy ezek levét javasolja mint megbízható gyógyszert. Ajánlja továbbá a savanyú káposztát is, „melynek fogyasztása megelőzi a bajt”. A holland J. F. Bachstrom szerint is „táplálék tekintetében a friss zöldség és gyümölcs hiánya kétségtelenül a skorbut egyetlen oka”.

1747-ben a skót James Lind, a ’Salisbury’ vitorlás hajóorvosa skorbutos tengerészekből két csoportot kialakítva egyértelműen bebizonyította, hogy a citromlevet rendszeresen kapott matrózok között egynél sem alakult ki skorbut, míg a szokásos ételt fogyasztók közül néhány hét alatt sokan megbetegedtek. Amikor azonban ezek is kaptak citromlevet, meggyógyultak.

1768-ban James Cook angol hajóskapitány Tahitiba vezető útja során ’Endeavour’ nevű hajóján savanyú káposzta etetésével eredményesen védte meg tengerészeit a skorbut ellen. Amikor pedig J. Cook 1772-ben Föld körüli hajóútra indult, a hordós savanyú káposzta mellett friss citrom, narancs, répa, továbbá árpamaláta rendszeres fogyasztását is biztosította a legénység számára. Amikor 3 év múlva úgy tért haza, hogy hajóin nem pusztított a skorbut, hősként ünnepelték, mert tettével biztosította az angol hajók számára, hogy a Föld bármely pontjára biztonsággal eljuttathassanak utazókat és katonákat. (Érdekes, hogy Cook maga nem is hitt igazán a narancs és citrom ’erejében’, sokkal fontosabbnak ítélte a friss víz szerepét és a tisztaság jelentőségét.) Miután Európában a 18–19. században egyre inkább elterjedt az Amerikából származó burgonya, ennek és a vele gyakran együtt fogyasztott hagymának C-vitamin tartalma elegendő volt a skorbut kivédéséhez, így a szárazföldön a skorbut nem igazán jelentkezett még a szegényebb néprétegek körében sem.

Ugyanakkor például Napóleon egyiptomi hadjáratának kudarcát a francia sereg sok skorbutos esetével próbálták magyarázni. Az 1860-as években zajló észak-amerikai polgárháborúban is több tízezer katonánál jegyeztek fel skorbutos megbetegedést. 1840-ben G. Budd orvos azt feltételezte, hogy bizonyos élelmiszerek skorbutellenes hatását egy még ismeretlen komponens okozza, melyet majd rövidesen felfedeznek. U. V. Paschutin orosz kutató szerint a skorbut a táplálékban jelentkező valamifajta hiány következménye

Szent-Györgyi Albert biokémikus – és tőle függetlenül Josef Tillmans – az 1930-as években izolálta a C-vitamint, amelyet eredetileg hexuronsavnak nevezett el. 1937-ben Norman Haworth kémiai Nobel-díjat kapott az aszkorbinsav szerkezetének meghatározásáért (megosztva Paul Karrerrel, aki a vitaminokat kutatta). Szent-Györgyi Albert javaslatára a hexuronsavat a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el és Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin gyártás módszerét is kidolgozták. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el.

Alapvető tudnivaló

A C-vitamin, vagy más néven aszkorbinsav vízben jól oldódó, erősen antioxidáns hatású . Az élő szervezetben nélkülözhetetlen. Az aszkorbinsavra minden élőlénynek szüksége van növénynek és állatnak egyaránt. Így érthető módon számos állatfaj glükózból vagy galaktózból állítja elő. Sajnos az ember, a főemlősök, a tengerimalac, az indiai gyümölcsevő denevér és néhány madárfaj szervezete nem képes erre, de ugyanúgy szükségük van a C-vitaminra. Vannak bizonyos növény fajok melyek igen magas C-vitamin szinttel rendelkeznek. Száz gramm csipkebogyó például körülbelül 400 mg, a fenyőtű 200mg, a paradicsompaprika amit Szent-Györgyi Albert is használt kísérleteinél 180mg, a zöldpaprika 125mg, a káposzta 87mg, a citrom 45mg aszkorbinsavat tartalmaz.

Hatásai:

C-vitamin a kollagén előállításához szükséges, valamint a kollagén beépülését segíti. Alapvetően szükséges az izmok, inak, artériák, csontok és a bőr karbantartásához és a kollagént előállító enzimek működéséhez. A dopamin hidroxilációja a noradrenalin neurotranszmitteréhez C-vitamint igényel. Szükséges a karnitin előállításához. A karnitin alacsony szintje fáradtsággal és izomgyengeséggel kapcsolódik össze. A pajzsmirigy működésében betöltött szerepe miatt a C-vitamin képes a fáradtság érzését csökkenteni.

Különféle peptidhormonok aktiválásához C-vitamintól függő enzim szükséges. Számos további enzimnek C-vitaminra van szüksége; ezek az enzimek több élettani folyamatot befolyásolnak. köztük az epe kiválasztását, és a májban a mérgek és a karcinogének lebontását. A szervezetben felhalmozódott a környezeti ártalmakból adódó szabad gyökök kiürülését is segíti antioxidáns hatása miatt. Egyszóval méregtelenítő hatású. Elősegíti a vas felszívódását a bélrendszerből, ha ugyanannál az étkezésnél veszik be. Segíti a sebgyógyulást különösen igaz az izmokban edzések alatt keletkező mikrosérülések gyorsabb és hatékonyabb "gyógyulásánál", azaz az izomzat regenerálódásánál. Edzések előtt 1000-2000mg C-vitamin az Onset Delayed Muscle Fatigue (az izomban napok múltán is érezhető fáradtság - izomláz) tünetének csökkentésében. Folyamatos szedésével növelni lehet a fizikai vagy pszichikai stressz-toleranciát. Fogínygyulladást és a fogínyvérzést is csökkenti (gingivitisz) és segíti a megfázásból való felépülést. Javítja az immunrendszer működését. Csökkenti a rák- és szívbetegség kialakulásának kockázatát (legalább napi 200 mg fogyasztása esetén). Csökkenti a koleszterinszintet. Csökkenti a magas vérnyomást (sportolással, testsúlycsökkentéssel, dohányzás abbahagyásával együtt alkalmazva). Parkinson-kór előrehaladásának csökkentése a kezdeti stádiumban, nagy adagolású C-vitaminnal. A C-vitamin sok más betegségben segíthet: epehólyag gyulladás, herpesz, ekcéma, májgyulladás, krónikus fáradtság szindróma stb. A C-vitaminnak nem csak akut betegségkor, hanem a krónikusan kialakuló, vagy az edzések alatt keletkező gyulladásokra is csökkentő hatása van. Az intenzív edzés olyan megterhelést jelent a szervezetnek, amihez hozzászokni nem lehet szükséges étrendkiegészítés nélkül. Sportolók számára az orvosok által ajánlott mennyiség nagyobb mint a szokásos életmódot viselők számára. A C-vitamint ebben az esetben érdemes valamilyen kollagénnel vagy még hatásosabb, ha hidrolizált kollagénnel kiegészíteni.

Hiánya:

A vérplazmában és a fehérvérsejtben mérhető, elfogadható szintje 17 mmol/l fölötti, 11 mmol/l alatt C-vitamin-hiányról beszélünk. Abban a népcsoportban ahol hosszabb ideig nem fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt ez a hiány felléphet. A tartós hő (például főzés vagy hosszas, szobahőmérsékleten való tárolás) hatására a C-vitamin elbomlik, elveszti vitaminhatását. A konzervált gyümölcsök szinte semmi C-vitamint nem tartalmaznak így a városi környezetben is felléphet C-vitamin hiány. A dohányosok szervezetében akár 40%-kal kevesebb C-vitamin található, számukra az ajánlott adag napi 1000 mg, ez már védelmet nyújthat a gégerák és nyelőcsőrák ellen. Aktív sportolók számára a szükséges C-vitamin mennyiség szintén magasabb. C-vitamin-hiány jellemzői: a kötőszövet abnormális működése (beleértve a lassú sebgyógyulást), gyengeség, fáradtság, vérző íny, sérült, vérző bőr; a hiánybetegség neve skorbut.

Túladagolás:

Napi 2000–10 000 mg bevétele túlzásnak számít, bár a skorbut és a megfázás tüneteit gyorsan enyhíti. Ekkora adag hasmenést okozhat és hosszabb távon megnőhet egyfajta vesekő kialakulásának kockázata. A fölösleges C-vitamin oxálsav formájában ürül ki a szervezetből, ami alkotóeleme az egyik fajta húgykőnek. Ha valaki ekkora adagot akar szedni, fokozatosan kell növelnie az adagolást, hogy a szervezete hozzászokjon.

Dr. Linus Pauling kétszeres Nobel-díjas tudós meggyőződése szerint a nagy adagban szedett C-vitamin hatására elkerülhetők a betegségek. Ő maga napi 16 grammot szedett (=16 000 mg), és 93 évig élt.

Mellékhatások más gyógyszerekkel:

Nagy mennyiségű C-vitamin szedése befolyásolhatja a vércukor és a kalcium-oxalát értékét a vizeletben, a vér mennyiségét a székletben és a hemoglobinszintet a vérben, ezért tervezett laborvizsgálat előtt érdemes a C-vitamin mennyiségét csökkenteni a vizsgálat előtt néhány nappal, hogy az ne befolyásolja az eredményt. Cukorbetegség, allergia, asztma, stressz, alkoholfogyasztás, idős kor, terhesség, rendszeres aszpirin, fogamzásgátló tabletta, antibiotikum, kortizon szedés többszörösére növeli a C-vitamin-igényt.

Ajánlott napi adag:

Hazánkban hivatalos ajánlott napi beviteli értéke 80 mg,az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szerint ez az érték 95-110 mg - azaz napi mintegy 100 mg szükséges a vitaminhiány kialakulásának megelőzésére. A környezeti stresszhatások, intenzív edzés, a dohányzás, egyes gyógyszerek (például orális fogamzásgátlók), lázas állapot, műtéti beavatkozások legalább 500 mg-ra növelhetik a napi szükségletet. A C-vitaminnal jól ellátott anya tejének aszkorbinsav-tartalma 30–50 mg/l. Egy egészséges felnőtt szervezete kb. 5000 mg C-vitamint tartalmaz. Dr. Michael Colgan, a világ egyik legelismertebb sportorvosa, könyveiben és publikációiban 12 gramm (12.000mg) C-vitamin bevitelét javasolja az élsportolók számára.